2025.07 Norvégia - nyugalom és szépség

Már 2024 végén eldöntöttük, hogy az utóbbi nyarakon tapasztalt kíméletlen hőség elől 2025-ben északra menekülünk. A skandináv országok közül Norvégiát választottuk. Korábbi útjainkat a Magyarországhoz közeli országokba mind saját kocsinkkal tettük meg. Norvégiáig túlságosan hosszú lett volna az út, ezért itt más megoldást választottunk. Úgy gondoltuk, hogy Budapestről elrepülünk Oslóig, ott autót bérelünk, és azzal járjuk be Norvégia déli részét 7 nap alatt.

Most első lépésként nem a szállodai szobák lefoglalásával kezdtem, hanem a repülőjeggyel. A szállások lefoglalásához először az útvonalat kellett meghatározni. Ehhez egy kis kutatást végeztem az interneten a Norvégiába utat szervező honlapok között, ahol kész útiterveket is találtam. Kiválasztottam egyet és azt kezdtem el igényeink és lehetőségeink szerint átalakítani. Az alábbi térkép nagyjából pontosan mutatja a bejárt útvonalat.

1. nap, július 29: Repülés Budapestről Oslóba, autózás Tonsbergbe.

A gép 13:45-kor indul, 16:15-kor érkezik. Bőröndjeinket épségben megkapjuk elég gyorsan, irány a Hertz autókölcsönző, ahol egy teljesen elektromos Volvo EX40-t kapunk. A két nagy bőrönd miatt kisebb autó nem jöhet szóba. Az autót indulás előtt 1 hónappal már lefoglaltam, én kértem, hogy elektromos legyen.

Ha adhatok tanácsot hasonló esetre, akkor azt mondanám, kétszer is gondold meg, hogy elektromos autót bérelsz-e idegen helyen autózáshoz. A problémát természetesen az akkumulátor töltése okozza, ami hosszabb távolságok (esetünkben napi 200-250 km, illetve az utolsó előtti napon 560 km) megtétele esetén gyorstöltővel is minimum 1 óra időt igényelhet. Városnézős kirándulás esetén ez elvesztegetett idő, ha közben nem tudsz mást csinálni. Másfelől problémát okozhat a megfelelő töltőhely megtalálása. A Hertz egy bizonyos applikáció használatát kérte tőlünk, amely eleve csak bizonyos töltőhelyek használatát tette lehetővé. Néhány esetben gondot okozott a töltőállomás megtalálása, hiába volt az applikációban térkép, a Volvóban pedig navigáció, három olyan esetre is emlékszem, amikor az elsőként kiszemelt töltőhelyet nem találtuk.

Nagyjából du. 5 óra körül indultunk a reptérről a 70%-ra töltött Volvóval zuhogó esőben Tonsberg városába, első szálláshelyünkre. Életemben először vezettem teljesen elektromos autót, úgyhogy a sebváltó és a kuplung hiánya okozott egy kis gondot a parkolóból való kiállásnál, de a 3. naptól már minden egész jól ment.

Az autózáshoz hozzátartozik az autópályadíj és a parkolási díj fizetésének kérdése is. Norvégiában az útdíj fizetés - a Hertztől bérelt kocsinál legalábbis - egy jeladó segítségével történik. A bérelt autóban (gondolom más autókban is) egy jeladó jelzi a rendszernek, hogy hol és mikor gurulok fizetős szakaszra, és mikor hagyom el. A jeladó oldja meg a fizetést kompok és egyes parkolóházak esetében is. Bizonyos időközönként (talán minden hónap végén) az autó tulajdonosa megkapja a számlát, amit átutalással kifizet. Én még nem kaptam meg a számlát a Hertztől, pedig már 3 hete itthon vagyok. 

Első szállásunk a Hotel Klubben-ben volt, közvetlenül a kikötő mellett. A hotel előtti parkoló fizetős, de csak 9-18 óra között, így éjszakára itt hagyom a Volvót. Vacsora (otthonról hozott szendvics) után a szállodától 1 km-re lévő töltőnél feltöltöm az akkumulátort annyira, hogy másnap az első megállóhelyig elég legyen. Ez egy Risor nevű kellemes kis tengerparti nyaralóhely lesz, ahol 1-2 órát töltenénk sétával, és közben az akku töltődhetne. Ez volt a terv, de ember tervez...

2. nap, július 30: Autózás Tonsbergből Kristiansandba 3 megállóval

Lehet, hogy Tonsbergben is eltölthettünk volna egy kis időt, de érdekesebbnek tűntek a Kristiansand felé vezető út mentén található tengerparti kisvárosok (Risor, Arendal, Grimstad), ezért 10 perces kikötői séta után 9 óra körül útnak indulunk. Korábban a Google Map és a töltő applikáció segítségével megnéztem hogy hol tudok ezekben a városkákban parkolni, hol van töltőhely, és merre érdemes sétálni.

A norvégiai autózásról annyit, hogy a magyarországihoz viszonyítva nagyon lassú a tempó. Én autópályán nem láttam olyan táblát, ami 110 km/óra sebességnél többet engedett volna meg, ez volt a maximum. Más utakon többnyire 50, 60, 70, ritkábban 80 vagy 90 km/óra volt a megengedett maximum. És ezt MINDENKI be is tartotta. Az utak minősége kiváló, a forgalom a nagyobb városok környékétől eltekintve gyenge. Gyakran az autópályán sem volt előttem és mögöttem belátható távolságban másik jármű.

Az út Risorig kellemes volt, néha szemerkélt az eső, időnként kisütött a Nap, a hőmérséklet 18-20 fok között volt. Ez jellemző Norvégia déli részére nyáron.

Közel 2 órás autózás után megérkeztünk Risorba a Tjenna nevű parkolóba, ahol több töltőhely is van az applikáció szerint. Sajnos itt a tapasztalatlanságomnak és rengeteg bénázásnak köszönhetően háromszor vagy négyszer annyi időt töltöttünk az akku feltöltésével, mint amennyit eredetileg terveztünk. Egy kicsit sétáltunk a kellemes hangulatú kikötőben, majd úgy döntöttünk, hogy az elvesztegetett idő miatt kihagyjuk Arendal és Grimstad megtekintését. Ha eljutnál ide, akkor Grimstadban a Kirkeheia dombra érdemes felsétálni a kilátás kedvéért, és a tőle nyugatra található utcákban sétálj a norvég hangulat érzékelése érdekében. Arendalban azt a félszigetet célszerű bejárni, amelyen az ingyen látogatható régi városháza és a messziről látható magas tornyú Trefoldighetskirken (Szentháromság templom) van.

Kristiansandi szállásunk a Comfort Hotel volt, a kikötő mellett, közelben egy gyorstöltővel. Már a szállodába tartva feltűnt, hogy a kikötő tele van nagy vitorláshajókkal. Amíg töltődött a Volvó mi megnéztük a hajókat. Azért voltak olyan sokan, mert valamilyen vitorlás verseny volt éppen.

3. nap, július 31: Autózás Kristiansandból Stavangerbe

Az utazás tervezéshez alapul vett útleírás szerint norvégiai körútunk legszebb szakasza a Kristiansand és Stavanger közötti rész. Több útvonal variáció van a két város között. Én a Flekkefjord - Helleren - Songdalstrand útvonalat adtam meg a navigációs rendszernek. Ha ugyanezt az útvonalat követed, akkor Flekkefojrdba érkezve a híd előtt kanyarodj balra a Sundegatenre, és menj el a REMA 1000 bevásárlóközpont előtti parkolóig. Innen egy gyalogoshídon átsétálhatsz a csatorna (vagy fjord?) fölött a túloldalra. Ez egy nagyon kellemes kisváros. Ha Norvégiába költöznék, először itt próbálnék letelepedni.

Helleren egy sokak által kedvelt kirándulóhely Flekkefjordhoz közel. Itt mindössze két 100 évnél idősebb faházat találunk, de nem akárhol, hanem egy sziklakiszögellés alatt. Van itt egy parkoló (ingyenes) és egy nagy modern épület, benne múzeummal. Az útvonal tervezőbe célként célszerű a múzeum nevét megadni (Jossingfjord Vitenmuseum), mert Helleren nevű hely több is van Norvégiában. Továbbautózva egy szokatlanul meredek kaptató és egy alagút után egy kilátóponthoz jutunk (balra kanyarodva van egy nem túl nagy parkoló). Ez a kilátópont nagyjából a két ház fölött van kb. 60-80 méterrel magasabban, szép kilátással a fjord és a tenger irányába.

Hellerent elhagyva a következő településen letérünk a Stavanger felé vezető útról Sogndalstrand felé. Ez egy kis üdülőtelepülés, színes faházakkal, amelyek némelyikében különféle művészek telepedtek le. Én az Arosveien 32 cím közelében található ingyenes parkolóban hagytam a Volvót. A parkoló egyébként egy kis amfiteátrum, ahol nyár estéken előadásokat is szoktak tartani. Érdemes végigsétálni a Strandgatenen, és betérni a 37-es szám alatti hotelbe egy kis ebédre. 

Ezután Stavangerig valóban varázslatosan szép tájakon haladunk. Én többféle útvonal lehetőség közül a Helleland-Algard útvonalat választottam.

Stavangerben a Thon Hotel Maritim szálloda előtt nem tudtam megállni, de szerencsére korábban már utána néztem annak, hogy a közeli dóm mellett a Kongsgata 10 címen van egy földalatti garázs. Innen a két nagy bőröndöt is könnyen elvonszoltuk a szállodáig. 

Késő délután sétáltunk egy kicsit a szálloda előtti tó körül, vacsoráztunk egy 7 Eleven üzletben, majd nyugovóra tértünk.

4. nap, Augusztus 1: Stavanger, hajókirándulás egy fjordba

Délelőtt a Skagen nevű főtértől északra - a kikötő keleti oldalán - található óvárosi részben sétáltunk. Norvégiában a családi házak többsége fából készül, és általában fehérre festik. A kikötő keleti oldalán azonban inkább a rikító színek dominálnak.  Volt egy utca, ahol a térkő szivárvány színűre volt festve. Az itt található ruha és cipőboltok kirakatának tartalma alapján arra következtettünk, hogy ez egy LMBTQ negyed (vagy csak utca).

A Valberg toronyhoz érdemes felsétálni, szép a kilátás a kikötőre, és a túloldalra, ahol Gamle Stavanger (régi Stavanger) fehérre festett házai láthatók. A hajó délután 3-kor a kikötő nyugati mólójának közepéről indul, ezért a városnézést ezen az oldalon fejeztük be Gamle Stavanger utcáiban.

Még itthon vettem online jegyeket a Rodne cég honlapján a Lysefjord & Preikestolen hajóútra. Sajnos az élményt nagyban rontotta, hogy a fjorba érkezve elromlott az idő. Sötét felhők ereszkedtek a hegycsúcsokra. Tulajdonképpen a Szószék szikla is éppencsak látható volt. Ha voltak fent a sziklán kirándulók, ők valószínűleg semmit sem láttak a fjorból.

Visszatérve kiálltunk a Volvóval a földalatti parkolóból, mert töltőhelyet kellett keresnünk. A tetemes díj kifizetése után úgy döntöttünk, hogy éjszaka inkább a szállodához közeli utcában hagyom a kocsit, ahol reggel 8-ig nem kell fizetni a parkolásért. Egyébként is el  kell indulnunk 8-kor, hogy a 8:30-as kompot elérjük Mortavikánál. Célszerű indulás előtt megnézni, hogy mikor indulnak a kompok az egyes átkelőknél. Interneten minden információ elérhető.

5. nap, Augusztus 2: Utazás Stavangerből Bergenbe

Norvégia 2. és 3. legnagyobb városa között a partszakasz nagyon töredezett. Az út sok szigetet érint, amelyekre hídon, vagy a tengerfenék (illetve fjord) alá épített alagúton juthatunk el. Bármelyik útvonalat választjuk a sok lehetőség közül, mindenképpen igénybe kell vennünk legalább kétszer komphajót. 

Az utazás tervezéshez alapul vett útleírás javasolta Haugesund megtekintését, ezért a város közepén található Centralen P-Hus parkolót adom meg a navigációnak következő célként. Utólag azt kell mondanom, ezt a várost kihagyhattuk volna, nem volt igazán különleges. 

Innen Jektevik a következő célpont, ahol ismét kompra szállunk.  Itt figyelni kell arra, hogy melyik sávba állsz az autóval, mert a Huglo szigetre tartókat a komp szélére terelik. Ugyanis van olyan járat is, ami nem egyenesen Hodnanesig megy, hanem kitérőt tesz Huglo sziget felé.

A kompok nem járnak nagyon sűrűn, 40-60 percenként indulnak. Ha nem szeretnél sok időt veszíteni a várakozással, akkor érdemes az útvonaltervezővel előre megnézni, hogy mennyi időt vesz igénybe a komphoz érkezés. Ha gyorsítani kellene, hogy egy korábbi kompot elérj, ne tedd. Egyrészt állítólag nagyon durva a gyorshajtás büntetése, másrészt inkább állj meg többször a tájban gyönyörködni. Ezen a útszakaszon van erre ok és lehetőség bőven.

Bérelt autóval a kompra sem kell jegyet venni, mert a beépített jeladó itt is működik.

Bergeni szállodánk (Heimen Hotel) szintén a kikötő közelében van. A recepciós a Kloster Garasjen nevű parkolót ajánlotta a Volvó tárolására. Ez egy hatalmas föld alatti garázs, amelynek a kocsibejárata a félszigetet elfoglaló domb túloldalán van, viszont a gyalogos bejárat mindössze 200 méterre.

Süt a nap, tehát elindulunk felfedezni a kikötőt. Egyébként eddig a napig többnyire napsütésben volt részünk, rövid ideig tartó eső szinte minden nap volt, de a hőmérséklet sohasem emelkedett 24 fok fölé. A Fisketorgeten (halpiac) a rengeteg utcai halsütőde közül az egyiknél megvacsorázunk. Ha erre jársz, ezt semmiképp se hagyd ki.

Bergen fő látványossága a Bryggen, ami a Hanza-szövetség virágkorából származó sajátságos kialakítású fából készült épületegyüttes a kikötő északi oldalán. Ennek megtekintése után visszatérünk a szállodába.

6. nap, Augusztus 3: Bergen

A jó idő tegnap estig tartott. Kitekintve az ablakon azt látjuk, hogy egy sötét felhő takarja a kikötőtől északra található hegyet. A turisztikai honlapok mindegyike kötelező programként javasolja a panorámaterasz felkeresését a Floyen hegyen (siklóval lehet feljutni a Bryggen közelében található állomásról). 

A panorámaterasz a felhő takarásában volt, nem volt értelme felmenni. Sajnos ez így maradt este 10-ig. Helyette sétáltunk a kikötő déli oldalán lévő dombon (amelynek belsejében van a Kloster garázs). Itt a Gamle Stavangerben látottakhoz hasonló régi fehérre festett faházak vannak, nagyon hangulatos és szép a borús idő ellenére. Érdemes bejárni a Dóm és a Halpiac közötti utcákat is. 

Délután a Bryggen múzemot néztük meg, és a közvetlenül mellette található Hanza múzeumot. Közel van a Rozenkratz torony és a Haakon csarnok, ezeket is megtekintjük. Ezek a bergeni erőd felújított maradványai. Bár mindkettő csalódás volt (sőt, a Hanza múzeum is) javaslom megtekintését, ha erre jársz. Miért volt csalódás? Mert a belépőjegy ára kb ugyanannyi, mint pl. Szlovákiában Árva vagy Bajmóc várába, a kapott élmény viszont annak tizede. 

Végül a Troll múzeum megtekintésével zárjuk a napot. Ez viszont tényleg megérte a belépőjegy árát, nagy élmény volt. 

7. nap, Augusztus 4: Utazás Bergenből Oslóba

Az előző 3 utazós nap során 260-300 km-es távolságokat tettünk meg, ami a Volvo akkumulátorával nem volt probléma, ugyanis 100%-ra töltve közel 400 km-t is meg lehet tenni vele. Bergentől Oslóig a tervezett útvonal hossza azonban 530 km. Szerencsére nagyjából az út felénél Geilo településen van több gyorstöltő is, ahol úgy tűnik 1 óra alatt fel tudjuk tölteni annyira az aksit, hogy elég legyen Oslóig. Előtte azonban gyönyörű fjordok partján autózunk hosszan, mígnem megérkezünk a Voringfossen vízeséshez. Itt két hatalmas parkolóban lehet hagyni a kocsit. Az egyik közvetlenül a 7-es számú főút mellett található, ahogy Bergen felől kijövünk a másfél kört leíró szerpentin-alagútból. A másikhoz 1-2 kilométerrel távolabb jutunk egy bekötőúton. A vízeséshez bármelyik parkolóból 2-3 perc séta elegendő. Itt a szakadék szélén több száz méter hosszan tökéletesen biztonságos kialakítású sétaúton juthatunk a legalacsonyabban lévő ponttól a legmagasabbig. 

A vízesést elhagyva Norvégia egyik legnagyobb nemzeti parkja mellett haladunk, melynek neve Hardangervidda. Az út Geilo-ig, sőt még azon túl is a rendkívül látványos tájon keresztül vezet. A 7-es számú főút aszfaltcsíkján, és a két szélét jelző 3-4 méteres fakarókon kívül itt semmi sem utal az ember létezésére. Bár a nemzeti park területén nem megy keresztül a 7-es út, a kiváló látási viszonyoknak köszönhetően (erősen fúj a szél) messzire ellátunk a park területére. Ez egy erősen tagolt domborzatú fennsík sok festői tóval, és 30 cm-nél alacsonyabb növényzettel. Fát vagy bokrot a Geilo-ig tartó kb. 70 km hosszúságú úton még távcsővel sem látunk. Túristát, kempingezőt annál többet.

Éppen délben érkezünk Geiloba. Amíg töltődik az akku ebédelünk (egy helyi élelmiszerbolt péksütemény kínálatából). A körforgalomnál van egy skanzen rönkfa házakkal. Ebédidő alatt megnézhettük volna, de csak akkor szereztünk tudomást a létezéséről, amikor elindultunk déli irányban következő uticélunk, a Heddali fatemplom felé. A skanzenre már nincs idő, zárás előtt a templomhoz kell érnünk, hogy belülről is megnézhessük. Út közben a hosszú de keskeny Tinnsja tó partján haladunk. Festői a látvány, 5 perces megállások beleférnek. 

Sajnos a fatemplomhoz érkezve elered az eső, de ennek ellenére megnézzük.

Szállásunk Oslóban a Hotell Bondeheimen (igen, 2 L-el). Közelében a Munchsgate déli végén a Onepark Sentrum föld alatti garázsba állunk be. 

8. nap, Augusztus 5: Délelőtt Oslo, délután utazás haza

Talán meglepő, hogy éppen a fővárosra csak fél napot szántunk, míg Bergent és Stavangert 1-1 egész napig jártuk.  A tervezéshez alapul vett útleírásban is ez volt, és utólag azt gondolom Oslóra ennyi elég is lehet. Norvégiába a természeti szépségek miatt érdemes elutazni, Oslo viszont egy Budapesthez hasonló (csak sokkal tisztább és jobban karban tartott) európai nagyváros (Budapestnél messze kevesebb látnivalóval). Megnéztük a kikötőt, a dómot kívülről, a parlament mellett elsétáltunk a királyi palotáig, majd elautóztunk a múzeumszigetre. Itt a viking hajókat bemutató múzeum megtekintése lett volna a cél, de sajnos átépítés miatt zárva volt. Megnéztük helyette a Kon-Tiki és a Norvég Tengerészeti Múzeumot. 

A repülőtérhez közeli Jessheim kisvárosban a vártnál hosszabb ideig tartó keresgélés után végre megtaláltam a gyorstöltőt, ahol 20 perc alatt annyira töltöttem az aksit, hogy a Hertz-hez visszatérve is meg legyen a 70% töltöttség, amivel az autót megkaptuk. Éppen a megszabott határidő előtt 10 perccel érkeztünk a Hertz parkolójába. A leadás 2 percig sem tartott, indulhattunk becsekkolni.

Összefoglalás

Úgy éreztük, hogy a norvégok létrehozták maguknak azt a környezetet, ami a 21. századi embernek való. Minden igényesen és kiváló minőségben, emberi léptékben van kialakítva. A "jó lesz az úgy" érzés sohasem ébredt fel bennünk. Eldobott szemetet elvétve láttunk, falfirka csak eldugott helyeken, reklám vagy politikai plakát sehol (SEHOL!!!).  A természeti látványba sehol sem tolakodott be a civilizáció alkotása. Meglepő módon mobilátjátszó tornyot a megtett kb. 1400 km közben sehol sem láttam, de internet a legeldugottabb helyen, a legmélyebb völgyben is volt. 

A nagyobb városok kivételével sehol sem láttunk 2 szintesnél magasabb házat. Többemeletes lakóházakat lakótelep szerű kialakításban csak a nagyobb városokban láttunk, de ott is keveset. Az utak kiváló minőségűek, az emberek nyugodtak. Érdekes módon nem európai származásúnak látszó túrista, vagy helyi lakos (bevándorló) is kevesebb volt, mint bármely más korábbi utazásunk során (beleértve Magyarországot és Szlovákiát is).